Extracts from selected posts

Introduction

Kft formában működő eladó cégek és eladó vállalkozások

Hirdetési oldal integráltan igénybe vehető tranzakciós tanácsadással Kft formában működőeladó cégek, üzletrészek, és vállalkozások eladó eszközállományai adásvételéhez. Cégvásárlás és eladás témák a Cégeladás blogban.

Lépjen velünk kapcsolatba, amennyiben a közeljövőben eladni tervezi a vállalkozását, vagy már döntött is az eladásról.

Vállaljuk a cégeladásra felkészítést, hogy növelje esélyét a sikeres cégeladásra.

Az MRP szervezet létesítése és működtetése. 

További cégeladással és cégvásárlással kapcsolatos témákról olvashat a Medium-on.

Ki venné meg a cégét?

A potenciális vevő 6 típusa, akivel az eladó cég értékesítése során számolhat.

Ha egyszer eldöntötte, hogy eladja a cégét, a megfelelő vevő megtalálása az egyik legnagyobb feladat.

Szinte bizonyos, hogy az egyes érdeklődők eltérő lehetőségekkel rendelkeznek, és eltérő értéket képvisel számukra a vállalkozás, amely meghatározza, hogy milyen erős az érdeklődésük a cég iránt.

Ezen felül azonban eltérő lehet a cégvásárlás indoka és célja is. Ezt alapul véve bemutatunk 6 tipikus vevőjelölt típust.

Pénzügyi befektető 

A pénzügyi befektető értékeli a vállalkozásában már megteremtett értéket, és látja benne a további potenciált. Nem tud, vagy nem akar azonban a napi működtetésben részt venni akkor sem, ha adott esetben más területen már szerzett vállalkozóként gyakorlatot.

Fokozottan rá van utalva nem pusztán arra, hogy az eladó vállalkozás kiforrott üzleti gyakorlattal és átlátható folyamatokkal rendelkezzen, de arra is, hogy vagy maga a cégalapító, vagy olyan hozzáértő menedzsment maradjon meg a kormánynál, amely képes a vállalkozás hatékony és nyereséges működtetésére.

A vételáron felül a pénzügyi befektető további tőkét vagy kölcsönt is nyújthat a cégnek, amely könnyebbséget jelenthet ugyan a napi működtetésben, azonban a pénzügyi befektetés együtt jár azzal, hogy a befektető igénye szerint közvetlenül vagy kevésbbé közvetlenül, de folyamatosan ellenőrizhesse a cég működését.

Ennek biztosítására tipikusan komplex ellenőrzési, beszámolási szabályok kerülnek kialakításra. Amennyiben a befektető csak kisebbségi részesedést szerez az eladó vállalkozásban, akkor mindez összetett feltételekhez kötött eladási és vételi jogokkal, valamint szindikátusi szerződéssel megtámogatva történik.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/ki-venne-meg-a-ceget

Eladó általi finanszírozás - hogyan is működik ez?

Különösnek hangzó fogalom, amely mégis egy praktikus megoldást takar, és könnyen lehet, hogy éppen ezen múlik, hogy eladó és vevő megtalálja a közös pontot a cégadásvétel során.

Cégeladás esetén a vételár finanszírozásának két alapvető forrása a vevő tőkéje és az általa igénybe vett külső finanszírozás.

Amennyiben a cégvásárláshoz az így rendelkezésre álló forrás kevesebb mint a vételár, akkor szerephez juthat az eladó általi finanszírozás, amelynek praktikus formája a vételár részletekben történő megfizetése néhány sajátossággal.

Ez esetben az eladó vállalkozás tulajdonosa később jut hozzá a vételárhoz, és ebben az értelemben finanszírozza a vevő cégvásárlását.

Mivel ez a részletfizetés időtartamára továbbra is egymáshoz köti az eladó vállalkozás tulajdonosát és a vevőt, ezért van néhány alapvető kérdés, amelyeket a felek rendezniük kell.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/elado-altali-finanszirozas-hogyan-is-mukodik-ez

Mit hozott az üzleti titok külön szabályozása?

Az üzleti titok jelentősen hozzájárulhat a vállalkozás versenyelőnyéhez, amelyet azonban csak akkor véd a törvény, ha a jogosult maga is megtette a védelme érdekében az ésszerűen elvárható lépéseket. Az új szabályozás egy helyre gyűjtötte az üzleti titokra vonatkozó szabályokat, és új keretbe foglalva kiemelte annak vagyoni értékét.

Az új szabályozás háttere

A TRIPS egyezmény még a 90-es években ugyan jelentős lépés volt az üzleti titokra vonatkozó szabályozás világszerte történő összehangolásában, ennek ellenére az EU tagországai között jelentős különbségek maradtak. 

Ezt kívánja áthidalni az üzleti információk védelméről szóló irányelv, melynek a magyarországi átültetése az üzleti titok védelméről szóló külön törvény.

Modernebb felfogást tükrözve ezáltal az üzleti titok szabályozása kikerült a Ptk személyiségi jogi részéből, és közelebb került a szellemi tulajdonjogokhoz. Ennek megfelelően immár nem személyiségi jogi jellegű, hanem a külön jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez.

Ez egyúttal feloldja a Ptk-nak azt a korábbi megoldását, hogy az üzleti titok személyiségi jogi védelmet élvezett, miközben forgalomképes és elidegeníthető is volt, amely személyhez űződő jogoknál meglehetősen szokatlan.

Ráadásul az üzleti titoknak a gazdasági verseny szempontjából jelentős vetületét a Tpvt. nevű törvény tartalmazta, amely nem segítette a tisztánlátást.

Mi is az üzleti titok most?

Az üzleti titok által biztosított védelem körébe nemcsak a technologiai ismeretek: gyártási folyamatok, összetevők, eljárások tartozhatnak, hanem a kereskedelmi információk körébe tartozó üzleti stratégiára, beszállítókra vonatkozó információk, vevői adatbázisok, üzleti tervek, piackutatások.

Sőt az üzleti titok harmadik típusának számít a know-how (magyar szóhasználatban a védett ismeret), amely a rögzített formában rendelkezésre álló műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet jelöli azzal, hogy annak azonosíthatónak kell lennie.

Maga a törvény azonban nem egy példálózó felsorolást, hanem meghatározást ad, amelynek az legfontosabb elemei, hogy az üzleti titok:

• gazdasági tevékenységhez kapcsolódik
• titkos, de legalábbis nem könnyen hozzáférhető
• vagyoni értékkel bír, és
• a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az ésszerűen elvárható lépéseket megtette.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/mit-hozott-az-uzleti-titok-kulon-szabalyozasa

Earn-out - kifizetés a cégeladás után is

Hogyan részesedhet a már eladott cégének az eredményéből?

Eladó vállalkozás vevője számára a cégvásárlás számos kockázattal jár. Ezek egy része abból fakad, hogy az eladó vállalkozás meg tudja-e őrizni addigi bevételszerző képességét és legalább fenn tudja-e tartani addigi eredményességét a cégadásvételt követően is.

Ez különösen akkor kerül előtérbe, amikor

• az eladó-cégalapító, vagy a menedzsmentben napi szinten tevékenykedő tulajdonostársak távozása nehezen megbecsülhető kihatással jár az eladó vállalkozás üzletmenetére
• az eladó úgy ítéli meg, hogy a múltbeli dinamikus növekedés a következő években is fenntartható, és ezt érvényesíteni kívánja az eladási árban, vagy
• a vállalkozás olyan üzleti tervekkel rendelkezik, amelyekben megvan a jelentős növekedés potenciálja, sikerük azonban nem garantálható. 

Ezeket a kockázatokat mérsékelheti az earn-out megoldás.

Látszatra ez hasonló lehet az eladó általi finanszírozáshoz:

• Azonban eltérő cél szolgál: earn-out megoldás esetén a vételár összegét kiigazítják a felek az eladó vállalkozás későbbi eredményessége függvényében, vagy még inkább abban a formában jelenik meg, hogy az eladó a vételáron felül meghatározott ideig további kifizetést kap a cégből, amennyiben az a megállapodott jövedelmezőséget eléri vagy más mutatószámot teljesít.
• És eltérő a potenciális végkifejlete: eladó általi finanszírozás esetén, amennyiben az eladó nem kapja meg a megállapodott összeget, akkor él a biztosítékokkal, és végeredményben visszaveszi a cégét. Ezzel szemben earn-out esetén a legkedvezőtlenebb kifejlet az, hogy a vállalkozás eredményessége nem éri el a remélt szintet, és az eladó nem kap további kifizetést az eredetileg meghatározott (alap)vételáron felül.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/earn-out-kifizetes-az-eladas-utan-is

Cégutódlás helyzete Németországban

A cégutódlás még olyan fejlett gazdaságban is gyakran nehéz folyamat, mint Németország. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara beszámolója szerint rekordszámban keresik fel cégutódlást segítő tanácsadását, sokan úgy, hogy még nem találták meg a vállalkozásukat átvevő személyt. Érdemes ezért kellő időben elkezdeni a felkészülést a vállalkozás átadására.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) a napokban tette közzé cégutódlási jelentését az 2019-es évről. Alábbiakban ennek főbb megállapításaiból válogattunk. 

A DIHK cégutódlást segítő tanácsadásán résztvevő cégtulajdonosok 48%-a a tanácsadás kezdetekor még nem találta meg az utódját a cégnél, vagyis nehézséggel szembesült ennek során. 

A tulajdonosok számára természetesen sokszor nem könnyű a hosszú évek munkájával létrehozott vállalkozást feladni. Bizonyára számos magyarországi cégtulajdonos is magára ismer abban, hogy a DIHK kimutatása szerint a németországi vállalkozók 38%-a számára érzelmi nehézséget okoz az életművük átadása, így ez korántsem egyedi jelenség. 

Feltehetőleg ezzel is összefüggésben áll, hogy a DIHK számítása szerint a cégtulajdonosok 43%-a a cégeladási folyamat kezdetén túlzott eladási árat határoz meg. Eközben a potenciális cégutódok számára a vételár előteremtése jelentős pénzügyi kihívás - 39%-uk számára ez nehézséget jelent, még ebben a rekord alacsony kamatkörnyezetben is. 

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/cegutodlas-helyzete-nemetorszagban 

Új szolgáltatásunk: uzletresz.com Private

Elindult oldalunkon belül a második cégeladás platform uzletresz.com Private néven. Az új platform kibővített, és az eggyel nagyobb méretű eladó cégekre optimalizált szolgáltatáscsomaggal, jutalékos (sikerdíjas) rendszerben áll a cégadásvételi piac rendelkezésére.

Háttér: mi az elgondolás az uzletresz.com Private mögött?

Amikor elkezdtünk az oldal megalkotásán gondolkodni, akkor nem annyira az volt a kérdés meg lehet-e csinálni az oldalt, hanem inkább az, hogy más miért nem csinálta ezt már meg, nem szabad ezzel foglalkozni, vagy mi miatt? 

Emiatt is megnyugtató volt hallani, hogy bizony mást is foglalkoztatott már az a kérdés, hogy amit kitalált, azt más miért nem csinálta már meg, hiszen annyira kézenfekvő. És ez még olyan hatalmas piacon is igaz, mint mondjuk az USA. (Az interjúban szereplő Rich Barton több igazán sikeres startup, mint például az egyik legnagyobb amerikai ingatlanportál alapítója.) 

Emiatt is természetesen megnéztük, hogy más országokban hogyan működnek a cégadásvétellel foglalkozó oldalak, és a külföldi mintákból a legjobbnak talált elemeket a saját ízlésünk és megközelítésünk szerint továbbgondoltuk, annak érdekében, hogy a külföldi mintákból kiindulva ugyan, de valami egyedit hozzunk létre. Ennek a továbbgondolásnak a része, hogy az oldalon belül eleve két platformot terveztünk. 

Szakmabeliként hosszú évek alatt számos cégadásvételben működtünk közre az egészen egyszerűektől a több tízmillió EUR értékű tranzakciókig, hazai és külföldi pályán is. Így egyértelmű volt, hogy ugyanazzal a megközelítéssel nem lehet egyszerre több szegmenst megfelelően kiszolgálni, miközben a tranzakciós tanácsadás olyan hozzáadott értéket termel, amelynek bőven van terepe. 

Az USA-ban immár évszázadok óta adnak és vesznek vállalkozásokat szabadpiaci körülmények között. Ehhez kiépült a megfelelő tanácsadói infrastruktúra is, a legegyszerűbbtől a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtó tanácsadókig. Erről hatalmas adatmennyiség áll rendelkezésre, nemcsak mennyiségben, de időtávon is. 

Ebből az adatmennyiségből kitűnik, hogy ahol nagyobb hozzáadott értéket nyújtó, “drágább” tanácsadó működik közre, adott esetben kellő időt kapva a vállalkozás eladásra való felkészítésére, ott jellemzően a vevők nemcsak magasabb árat hajlandóak fizetni (például mert jobban szervezett, jobban átlátható céget kapnak, amelynek a megvételében kisebb kockázatot érzékelnek), és így jellemzően a magasabb tanácsadói díj is kényelmesen megtérül, hanem - és ebben van az igazán szignifikáns különbség - annak az esélye is jelentősen megnő, hogy egyáltalán lesz vevő, és a cégeladás egyáltalán megtörténik, merthogy még az USA-ban sem lehet mindent eladni. 

A Standard platformmal mostanra összegyűlt a kellő tapasztalat ahhoz, hogy nyugodtan el tudjuk indítani mellé a Private platformot. Egyúttal a jelenlegi platform felveszi az uzletresz.com Standard nevet.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/uj-szolgaltatasunk-uzletreszcom-private

Cégutódlás - mit is jelent ez?

A cégutódlás azt a folyamatot ragadja meg, amelyben a családi vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője átadja a vállalkozás vezetését, tipikusan a vállalkozás tulajdonának átruházásával egyidejűleg. A cégutódlás kiinduló oka számos lehet, csakúgy mint a megvalósítás formája. Ebben az értelemben a cégutódlás a generációváltás esetéhez képest tágabb kört foglal magában.

Cégutódlás fogalma

A cégutódlás - különösen német nyelvterületen - egy relatíve gyakran használt fogalom, nincs azonban egységes meghatározása. Számunkra az  IfM Bonn (Középvállalkozás Kutató Intézet, Bonn) által is használt cégutódlás fogalom tűnik a legpraktikusabbnak, így ezt vesszük alapul.

A kiindulópont maga a családi vállalkozás abban az értelemben, hogy a vállalkozás tulajdonának többségi része felett egy magánszemély önállóan vagy családtagjaival együtt rendelkezik, és egyúttal a vállalkozás irányítását is ez a magánszemély illetve családtagjai látják el. Röviden megfogalmazva tehát a tulajdon és az irányítás a tulajdonos-ügyvezető kezében összpontosul. 

Cégutódlás során ez a tulajdonos-ügyvezető átadja a vállalkozás irányítását. Ez jellemzően együtt jár az tulajdon átruházásával is. 

Az átadásnak számos oka lehet. A leggyakoribb természetesen az életkor, de emellett baleset, családtag betegsége, haláleset, vagy egyszerűen a napi üzlettől való visszavonulás igénye. A közös ezekben, hogy az ok az ügyvezető-tulajdonos személyével függ össze.

Mikor van szó cégutódlásról? A cégutódlás fogalma. Családi vállalkozás esetén a tulajdonos-ügyvezető átadja a vállalkozás irányítását - uzletresz.com Cégeladás Blog.

Cégutódlás formái

A cégutódlásnak három, egymástól sok szempontból eltérő formáját (esetkörét) szokás megkülönböztetni az alapján, hogy a vállalkozás utódlása: 

• Családon belül 
• Cégen belül, vagy
• Külső vevőnek való értékesítéssel valósul meg.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/cegutodlas-mit-is-jelent-ez

Sikeres cégeladás 20 lépésben

Keményen dolgozott, hogy eljuttassa a cégét oda ahol most áll. Tartozik magának annyival, hogy az eladást kellő körültekintéssel viszi véghez. Ehhez világos és jól kigondolt eladási stratégiára és előkészületre van szükség, melyhez ideális esetben érdemes akár már évekkel korábban elkezdeni a gondolkodást.

Nem mindig jut azonban több évnyi idő az előkészületekre, miközben a cégeladás az eladó szempontjából többnyire egy egyszeri, igen jelentős és komplex feladat, melyben nem szerzett napi rutint, és amely jó eséllyel hónapokon keresztül jelentős menedzsment kapacitást von el a napi üzletmenettől.

Kiemelt jelentősége van emiatt annak, hogy az eladót egy jól előkészített, világos folyamaton vezessék végig, és rendelkezésre álljon gyakorlott tanácsadó a folyamat lebonyolításához.

A cégeladásnak nincs kötött menetrendje, a gyakorlat kialakított azonban egy olyan világszerte követett sémát, amely elősegíti, hogy kialakuljon a felek között a sikeres adásvételhez szükséges mértékű bizalom.

Az alábbiakban 20 lépésben bemutatjuk a cégeladás menetét, a cégutódlás formái közül arra fókuszálva, amikor a vállalkozás átadása külső vevő számára történik. Természetesen kisebb eladó cégek vagy egyszerűbb ügyletek esetén kevesebb lépés is bőséggel elegendő lehet, míg bármely okból komplexebb ügyletek esetén ennél is több tennivalót kell számításba venni. Az olvasmányosság szem előtt tartásával igyekeztünk egyensúlyt találni ezen két véglet között, és nem elveszni olyan részletekben, amelyeket elég, ha a közreműködő tanácsadók ismernek. A sorozat tükörképe a cégvásárlás menetét fogja bemutatni a vevő szemszögéből. Amennyiben pedig a cégadásvétel során használt egyes fogalmak rövid leírását keresi, azokat megtalálja a cégadásvétel szótárban. 

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/sikeres-cegeladas-20-lepesben-elso-resz

Eladó cégek értékének meghatározása

EBITDA, aEBITDA és SDE

Aki céget ad el vagy vesz, az jó eséllyel hamar hallani fog az EBITDA-ról, ha saját maga még nem használná. Az aEBITDA az EBITDA kiigazításával a vállalkozás által hosszabb távon rendszeresen megtermelni képes jövedelmet kívánja megragadni. Az SDE pedig azoknak a családi vállalkozásoknak az értékelésében nyújt hasznos segítséget, ahol a tulajdonos egyben az ügyvezetői feladatokat is ellátja.

A Private platformon igyekszünk a cégértékelés során olyan mérőszámokat alkalmazni, amelyek kellően részletes számításon alapulnak ahhoz, hogy megfelelően mutassák az eladó vállalkozások jövedelemtermelő képességét. Ugyanakkor kellően standardizáltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kínálatunkban lévő eladó cégek széles körének az összehasonlítását.

Bár módszertanilag a működő vállalkozások értékét általában és elsősorban részletes jövedelemezőségalapú módszerrel, azon belül is normalizált adósságmentes cash-flow sorozatok jelenértékének becslésével tartjuk helyesnek számítani, az értékelés első közelítését jóval egyszerűbben és gyorsabban, néhány, az éves beszámolóból is kiolvasható adat alapján megpróbálhatjuk megbecsülni.

Ezen gyors mérőszámok alkalmazása nem váltja ki a cégértékelést, azonban adnak egy jól használható kiindulópontot mind az eladó cégek tulajdonosai, mind a vevői számára.

EBITDA

Az EBITDA (earnings before interest, tax, depreciation and amortisation) az alaptevékenység kamatok és adózás előtti eredményét közelíti – nem számolva sem a beruházások értékével, sem a befektetett eszközök értékcsökkenésével.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/elado-cegek-ertekenek-meghatarozasa-milyen-meroszamokat-alkalmazunk-ebitda

Vállalatfelvásárlások bejelentési kötelezettsége

A közelmúltban több változás is történt a vállalatfelvásárlásokra alkalmazandó szabályokban, változott többek között a küszöbérték, amely felett a felvásárlás bejelentés köteles

Bejelentési küszöbérték emelkedése   

A kisebbik küszöbérték 500 millió forintról egymilliárdra emelkedett, így jelenleg az alábbi mindkét küszöbérték meghaladása esetén szükséges a vállalatfelvásárlás bejelentése a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH):

• az érintett vállalkozáscsoportok (tipikusan két vállalkozáscsoport érintett, az eladóé és a vevőé) együttes árbevétele a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és
• az érintett vállalkozáscsoportok közül legalább kettőnek az árbevétele egymilliárd forint felett van.

Az árbevétel számítása során a magyarországi árbevétel irányadó.

Bejelentési küszöbérték csökkenése 

Ezzel egyidejűleg azonban bevezetésre került egy feltételes bejelentési kötelezettség is, méghozzá jelentősen alacsonyabb árbevételi küszöbértékkel. Ez esetben szintén két feltétel vizsgálandó, ezek közül csak az egyik vonatkozik árbevételre, a másik feltétel mérlegelést igényel, a következőképpen: 

• az érintett vállalkozáscsoportok együttes árbevétele az ötmilliárd forintot meghaladja, kivéve
• ha nyilvánvaló, hogy a felvásárlás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon.

Másképpen fogalmazva, kötelező a bejelentés akkor is, ha az érintett vállalkozáscsoportok együttes magyarországi árbevétele az ötmilliárd forintot meghaladja, akár úgy, hogy például a vevő majd csak a felvásárlással lép be a magyarországi piacra, így itteni árbevétele még nincs is. A kivétel a bejelentési kötelezettség alól az az eset, ha nyilvánvaló, hogy a felvásárlás nem jár verseny csökkenésével, vagy a verseny csökkenésének a veszélyével.

A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/vallalatfelvasarlasok-bejelentesi-kotelezettsege