Mit hozott az üzleti titok külön szabályozása?
Az üzleti titok jelentősen hozzájárulhat a vállalkozás versenyelőnyéhez, amelyet azonban csak akkor véd a törvény, ha a jogosult maga is megtette a védelme érdekében az ésszerűen elvárható lépéseket. Az új szabályozás egy helyre gyűjtötte az üzleti titokra vonatkozó szabályokat, és új keretbe foglalva kiemelte annak vagyoni értékét.
Az új szabályozás háttere
A TRIPS egyezmény még a 90-es években ugyan jelentős lépés volt az üzleti titokra vonatkozó szabályozás világszerte történő összehangolásában, ennek ellenére az EU tagországai között jelentős különbségek maradtak.
Ezt kívánja áthidalni az üzleti információk védelméről szóló irányelv, melynek a magyarországi átültetése az üzleti titok védelméről szóló külön törvény.
Modernebb felfogást tükrözve ezáltal az üzleti titok szabályozása kikerült a Ptk személyiségi jogi részéből, és közelebb került a szellemi tulajdonjogokhoz. Ennek megfelelően immár nem személyiségi jogi jellegű, hanem a külön jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez.
Ez egyúttal feloldja a Ptk-nak azt a korábbi megoldását, hogy az üzleti titok személyiségi jogi védelmet élvezett, miközben forgalomképes és elidegeníthető is volt, amely személyhez űződő jogoknál meglehetősen szokatlan.
Ráadásul az üzleti titoknak a gazdasági verseny szempontjából jelentős vetületét a Tpvt. nevű törvény tartalmazta, amely nem segítette a tisztánlátást.
Mi is az üzleti titok most?
Az üzleti titok által biztosított védelem körébe nemcsak a technologiai ismeretek: gyártási folyamatok, összetevők, eljárások tartozhatnak, hanem a kereskedelmi információk körébe tartozó üzleti stratégiára, beszállítókra vonatkozó információk, vevői adatbázisok, üzleti tervek, piackutatások.
Sőt az üzleti titok harmadik típusának számít a know-how (magyar szóhasználatban a védett ismeret), amely a rögzített formában rendelkezésre álló műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet jelöli azzal, hogy annak azonosíthatónak kell lennie.
Maga a törvény azonban nem egy példálózó felsorolást, hanem meghatározást ad, amelynek az legfontosabb elemei, hogy az üzleti titok:
- gazdasági tevékenységhez kapcsolódik
- titkos, de legalábbis nem könnyen hozzáférhető
- vagyoni értékkel bír, és
- a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az ésszerűen elvárható lépéseket megtette.
A cikk a következő linken folytatódik: https://uzletresz.com/hu/blog/mit-hozott-az-uzleti-titok-kulon-szabalyozasa